Arady Művek

Vezekénynél a maradék magyar királyság területét és lakosait védendően, 1652 augusztus 26.-án csapott össze Mustafa nógrádi bég - "a Rabló bég" - fosztogató hordájával a Forgách Ádám érsekújvári főkapitány által vezetett végvári sereg, amihez az Esterházy család négy fia, és lovas kíséretük is csatlakozott. Akkoriban a törökök rabló hordái gyakran törtek be a magyar királyság meg nem szállt területére, hogy ott rabszolgának eladható foglyokat ejtsenek, élelmet, értékesíthető tárgyakat raboljanak. A mohácsi vész utáni időkben megfogyott magyar királyi hadsereg fő tevékenysége voltaképpen ezeknek a betöréseknek a visszaverése volt - ezeket nevezzük ma végvári harcoknak, ami a teljes magyar - török hódoltság határvidékén szinte mindennaposak voltak. A leírások szerint Forgách megtudta, hogy a törökök mint egy háromezer főt számláló sereggel mélyen behatoltak a maradék királyság területére, és Teszéren keresztény foglyokat tartanak fogva. A környező falvakat feldúlták, k...

A Turul nembéli Orod vezér miután 1030-ban meghódította a délvidéket, a mai Arad megyében kezdett uralkodni. Az I. István király (Vajk) által uralt területeken szokásos rémuralmat azonban nem vezette be, igyekezett igazságos vezetőjévé válni a rábízott népnek. Meg is lett az eredménye: özönlöttek a földjére, és tucatjával fogadtak neki hűséget fegyverforgatók, nomádok, és földművesek. Hamarosan a szomszédos keleti területet birtokló Csanád klán is behódolt neki, amivel a déli végeken egy új rend korszaka kezdett kialakulni. Annál is inkább, mert Orod életben maradt rokonai is csatlakoztak hozzá, akiket se Taksony, se a Vajk előtt született és uralkodott leszármazottai sem tudtak valamiért megölni az Augsburgi mészárlás óta eltelt évtizedek alatt. Orod ezért hamarosan használni kezdte a családját megillető királyi vérséget jelölő hercegi címet. István nem nézte jó szemmel a déli hercegség kialakulását és megerősödését. De tehetetlen volt, mert a főképp német és cseh zsol...

Boldog gyerekkoromból számos mese és monda maradt meg a fejemben, néhány olyan is, amit nagyapám pipafüstjén át, vagy nagyanyám süteményét majszolva hallgattam tágra nyílt szemmel. Vezérekről, harcosokról, táltosokról, akik anno a magyarok legjelesebb ősei voltak. Egy ilyen régen hallott eredet mesét szeretnék most itt lejegyezni, talán ha más nem, az unokáim elolvassák majd. Nos, valaha rég, amikor a Tisza még arany színű volt a felszínén napozó halak millióinak pikkelyéről visszaverődő nap fényétől, a Kárpátokból a vereckei hágón át megérkeztek ide, erre a földre a honfoglaló magyarok, akik addig az Ung folyó mentén tanyáztak, és ezért más népek Ungároknak hívták őket.. A vezérük Árpád fejedelem volt, aki 200 ezer harcosnak parancsolt. Szerencsnél megegyeztek Ohat vezérrel, hogy a Tiszától délre és keletre minden föld Ohaté és kun harcosaié legyen, a Tiszától nyugatra  pedig minden föld Árpádot és harcosait illesse meg. Úgy is lett. Árpád népe átkelt a Dunán, és bi...