Bejegyzések

ATTILA ÉS KRIMHILDA SZOBRA TULLNBAN (Ausztria)

Kép
Alsó-Ausztriában, (Nieder - Österreich) a Duna melletti Tulln városában, mindössze 25 km-re Bécstől található ez a 2005-ben felavatott grandiózus Attila szoborcsoport. A középkori német udvari irodalom germán mondakörre épülő egyetlen fennmaradt népszerű hősi eposza, a Nibelung-ének szerint Attila, a hun vezér Tullnban fogadta a Passauból hajón érkező menyasszonyát, a germán gót fejedelmi családból származó Krimhildát, vagyis Ildikót.  A történészek szerint valószínű, hogy ő volt Attila harmadik felesége, aki a legenda szerint mérget csepegtetett a nagy hun vezér fülébe, és azzal végzett vele. A gót származású asszony később is a hun birodalom ellen fordult, és a gótokat segítette a hunokkal szemben. A szoborcsoportban balról, a Passau felől érkező Krimhildát Rüdiger von Bechelaren, Osterland őrgrófja és az énekben említett két másik lovag kíséri. Jobbról, Hunnia felől Attila, aki mögött testvére, Buda, s a hun udvarban száműzetésben élő Dietrich von Bern és Gibich hercegek állnak. A s

MESE A JÖVŐBŐL - A KEREKESKÚTRÓL.

Kép
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két nép, amik egy hatalmas sivatagban éltek. Nem volt semmijük, csak egy egy kerekeskútjuk, amit a táboraik közepén állítottak fel. Egyszer arra járt a baromi gazdag Izmos Iláj a nagyvállalkozó, és felajánlotta hogy megvásárolja a népek vizeit, mert az kell neki az elektromos autógyártáshoz. Az egyik nép boldogan ráállt az ajánlatra. Hatalmas tartálykocsikban és vastag vezetékeken kezdte szállítani a vizet az akkumulátor gyárba. A vízért kapott pénzből aranyat, és ezüstöt vettek, amitől egyre telt a kincstár. A nép közgazdászai tapsoltak, tudományos dolgozatokat irtak a víz export és az akkumulátor gyártás fúziójának pozitív hatásairól, amik garantálják a nép fenntartható fejlődését. Mindenki ünnepelt, bár a népnek nem volt miért, mert a tagjai cseppet sem lettek gazdagabbak mint a víz export előtt voltak. A nép vezetői közben hatalmas palotákat építettek, és drága autókkal jártak a nép közé, hogy a nagy víz exportot ünnepeltessék velük. De egys

A MOHÁCSI CSATA (in memoriam Arady Jakab)

Kép
II. Lajos Magyar uralkodó ma 494 évvel ezelőtt döntött úgy a vezérei tanácsára, hogy megütközik az országba betörő, és több mint kétszeres túlerőben, és technikai fölényben lévő oszmán török hadsereggel, - a mohácsi síkon. A magyar sereg alig 25 ezer főből állt, mivel a királyságnak egyszerűen nem volt pénze több zsoldost fogadni - a nép maga, (a jobbágyság) pedig akkoriban nem vett részt semmilyen harcokban.  A sors fintora, hogy Szulejmán szultán hadai - a francia szövetségeseit segítendő - nem a magyar királyság ellen, hanem Bécs ellen vonultak volna fel, de a magyarok nem térhettek ki a csata elől, mert akkoriban a királynő (Mária) bátyja, a későbbi magyar király, Habsburg Ferdinánd volt az osztrák uralkodó, akit a magyar királynak sógorsági alapon kötelező volt erejéhez mérten megvédeni. Az oszmán hadsereg 60 ezer fős, harcedzett katonából állt, akik korábban már vettek részt Szulejmán szultán hódító hadjárataiban. A sereg gerincét az anatóliai hadjáratban is bevetet

MESE A 33 EZÜST PITYKÉS TANULATLAN PARASZTRÓL

Kép
A tanulatlan paraszt egyszer gondolt egyet, és elment egy tanácskozásra amit az agrárium várható fejlődéséről tartottak a városban. Bement a terembe, és látta, hogy csak ő van csizmában, a többiek cipőben, ahogy a városhoz illik. Látta azt is, hogy csak ő van egyedül ezüst pitykés mentében, hogy lássák hogy jó magyar ember. A többiek meg öltönyben voltak, ahogy egy komoly tanácskozáshoz illik. Az egyik ember éppen arról beszélt, hogy a tejelő szarvasmarha állomány vészesen csökken, amitől gondolata támadt a tanulatlan parasztnak. Szót kért hát, és elmondta hogy a nagyapja Horthy verőlegénye volt az apja meg rendes nyilas, aki csak egy bőrcsizmát kapott a lopott zsidó vagyonokból amit külföldre vittek. Szóval jött a kommunizmus de ugorgyunk, neki is el kellett adni a 30 tehenét tavaly, mert a kommunisták tönkre tették az országot. Aztán leült, de senki se állt vele szóba. Se nem vitatták se nem tódították amit mond. Aztán egy másik ember a szántóföldi művelés korszerűsítésérő

ÚJ HŐSI HALOTTJA VAN A FIDESZNEK!

Kép
Egy bank felújítási munkái közben, egy kémény feltárásakor találták a mumifikálódott holttestet, egy méretes, rozsdás feszítővas társaságában. A szakértők hamar megállapították, hogy a holttest Kis-Tóth-Kovács István, aki 1956 őszén tűnt el nyomtalanul. Egy rendőri jelentés szerint valószínűsítették hogy disszidált, mert a felkelés alatt fegyveres rablásokat követett el a szabaccság nevében. Bár fegyvert egy rozsdás, fanyelű orosz bugyli bicskán kívül nem találták nála, sem a környezetében, a Fidesz kormány szakértői sietve megállapították, hogy a méltatlan körülmények közt megtalált elhunyt harc közben esett el - mivel a bankban tárolt aranyat akarta megszerezni a kommunistáktól. E nemes küzdelemben, ebben a bátor akcióban vesztette életét, minden jelenlegi, és leendő Fideszes politikus - különösen Matolcsy György bankvezér - okulására. (Ti.: Nem csak kamionnal lehet a bankból pénzt kitolni) Ezért a Terror Háza nevű intézményben Schmidt Mária történelemhamisító és pol

A VEZEKÉNYI CSATA

Kép
Vezekénynél a maradék magyar királyság területét és lakosait védendően, 1652 augusztus 26.-án csapott össze Mustafa nógrádi bég - "a Rabló bég" - fosztogató hordájával a Forgách Ádám érsekújvári főkapitány által vezetett végvári sereg, amihez az Esterházy család négy fia, és lovas kíséretük is csatlakozott. Akkoriban a törökök rabló hordái gyakran törtek be a magyar királyság meg nem szállt területére, hogy ott rabszolgának eladható foglyokat ejtsenek, élelmet, értékesíthető tárgyakat raboljanak. A mohácsi vész utáni időkben megfogyott magyar királyi hadsereg fő tevékenysége voltaképpen ezeknek a betöréseknek a visszaverése volt - ezeket nevezzük ma végvári harcoknak, ami a teljes magyar - török hódoltság határvidékén szinte mindennaposak voltak. A leírások szerint Forgách megtudta, hogy a törökök mint egy háromezer főt számláló sereggel mélyen behatoltak a maradék királyság területére, és Teszéren keresztény foglyokat tartanak fogva. A környező falvakat feldúlták, k

1131: AZ ARADI HERCEGSÉG BUKÁSA.

Kép
A Turul nembéli Orod vezér miután 1030-ban meghódította a délvidéket, a mai Arad megyében kezdett uralkodni. Az I. István király (Vajk) által uralt területeken szokásos rémuralmat azonban nem vezette be. Igyekezett igazságos vezetőjévé válni a rábízott népnek. Meg is lett az eredménye. Özönlöttek a földjére, és tucatjával fogadtak neki hűséget fegyverforgatók, nomádok, és földművesek. Hamarosan a szomszédos Csanád uradalom is behódolt neki, amivel a déli végeken egy új rend korszaka kezdett kialakulni. Annál is inkább, mert Orod életben maradt rokonai is csatlakoztak hozzá, akiket se Taksony, se a Vajkig született és uralkodott leszármazottai sem tudtak valamiért megölni az Augsburgi mészárlás óta eltelt évtizedek alatt. Orod hamarosan használni kezdte a családját megillető királyi vérséget jelölő hercegi címet. István nem nézte jó szemmel a déli hercegség kialakulását és megerősödését. De tehetetlen volt, mert a főképp német és cseh zsoldosokból álló hadserege sokszor