Arady Művek

Vezekénynél a maradék magyar királyság területét és lakosait védendően, 1652 augusztus 26.-án csapott össze Mustafa nógrádi bég - "a Rabló bég" - fosztogató hordájával a Forgách Ádám érsekújvári főkapitány által vezetett végvári sereg, amihez az Esterházy család négy fia, és lovas kíséretük is csatlakozott. Akkoriban a törökök rabló hordái gyakran törtek be a magyar királyság meg nem szállt területére, hogy ott rabszolgának eladható foglyokat ejtsenek, élelmet, értékesíthető tárgyakat raboljanak. A mohácsi vész utáni időkben megfogyott magyar királyi hadsereg fő tevékenysége voltaképpen ezeknek a betöréseknek a visszaverése volt - ezeket nevezzük ma végvári harcoknak, ami a teljes magyar - török hódoltság határvidékén szinte mindennaposak voltak. A leírások szerint Forgách megtudta, hogy a törökök mint egy háromezer főt számláló sereggel mélyen behatoltak a maradék királyság területére, és Teszéren keresztény foglyokat tartanak fogva. A környező falvakat feldúlták, k

A Turul nembéli Orod vezér miután 1030-ban meghódította a délvidéket, a mai Arad megyében kezdett uralkodni. Az I. István király (Vajk) által uralt területeken szokásos rémuralmat azonban nem vezette be. Igyekezett igazságos vezetőjévé válni a rábízott népnek. Meg is lett az eredménye. Özönlöttek a földjére, és tucatjával fogadtak neki hűséget fegyverforgatók, nomádok, és földművesek. Hamarosan a szomszédos Csanád uradalom is behódolt neki, amivel a déli végeken egy új rend korszaka kezdett kialakulni. Annál is inkább, mert Orod életben maradt rokonai is csatlakoztak hozzá, akiket se Taksony, se a Vajkig született és uralkodott leszármazottai sem tudtak valamiért megölni az Augsburgi mészárlás óta eltelt évtizedek alatt. Orod hamarosan használni kezdte a családját megillető királyi vérséget jelölő hercegi címet. István nem nézte jó szemmel a déli hercegség kialakulását és megerősödését. De tehetetlen volt, mert a főképp német és cseh zsoldosokból álló hadserege sokszor