A MOHÁCSI CSATA (in memoriam Arady Jakab)
II. Lajos Magyar uralkodó ma 494 évvel ezelőtt döntött úgy a vezérei tanácsára, hogy megütközik az országba betörő, és több mint kétszeres túlerőben, és technikai fölényben lévő oszmán török hadsereggel, - a mohácsi síkon. A magyar sereg alig 25 ezer főből állt, mivel a királyságnak egyszerűen nem volt pénze több zsoldost fogadni - a nép maga, (a jobbágyság) pedig akkoriban nem vett részt semmilyen harcokban. A sors fintora, hogy Szulejmán szultán hadai - a francia szövetségeseit segítendő - nem a magyar királyság ellen, hanem Bécs ellen vonultak volna fel, de a magyarok nem térhettek ki a csata elől, mert akkoriban a királynő (Mária) bátyja, a későbbi magyar király, Habsburg Ferdinánd volt az osztrák uralkodó, akit a magyar királynak sógorsági alapon kötelező volt erejéhez mérten megvédeni. Az oszmán hadsereg 60 ezer fős, harcedzett katonából állt, akik korábban már vettek részt Szulejmán szultán hódító hadjárataiban. A sereg gerincét az anatóliai hadjáratban is bevetet